Bevándorlás, offshore cégek és korrupció. A Fidesz letelepedési kötvényprogramjában ez mind benne van!

A kötvényprogram története azért furcsa, mert az Orbán-kormány nyíltan ellenzi a bevándorlást. 1300 menekült ideiglenes befogadására csak többéves huzavona után volt hajlandó a kormány, miközben futószalagon osztotta a letelepedési engedélyeket a kötvényprogramon keresztül. A végeredmény az lett, hogy 19 855 külföldi, feltehetően arab, iráni, orosz, kínai kapott magyar papírokat. A kötvényprogramban egy külföldi “gazdasági bevándorló” letelepítése 946 ezer forintjába került az adófizetőknek.

A letelepedési kötvényprogram négy évig futott. Az volt a lényege, hogy ha egy külföldi 300 ezer euróért államkötvényt vásárol, akkor letelepedési engedélyt kap Magyarországon. A programban csak az Európai Unión kívüli országok állampolgárai vehettek részt, akiknek elég volt a pénzt öt évre kölcsönadni a magyar államnak, a letelepedési engedélyt viszont életük végéig megtarthatják. Sőt, a kormány olyan liberális volt, hogy egyetlen kötvény áráért az egész családot – beleértve a házastársat, közös gyermeket és még a nagyszülőket is – letelepedési engedéllyel ajándékozta meg. A letelepedési kötvényprogram 2013-ban indult, az ügyfelek tartózkodási engedélyt kaptak, majd fél év után kérvényezhették a letelepedési engedélyt. 2016-tól már egyből letelepedési engedélyt kaphattak. Ez az engedély az állampolgárság előtti utolsó lépcsőfok, az illető bár nem szavazhat és nincs magyar útlevele, de szabadon mozoghat a schengeni övezetben, vállalkozást alapíthat, munkát vállalhat.

Hitelből is lehetett államkötvényt vásárolni, akár már 125 ezer euró önerővel, vagyis itt már a gazdag befektető kritériuma is megbukott.

Gazdasági, pénzügyi megfontolásból nem volt szükség a letelepedési államkötvény kibocsátására – ez a nagyon határozott véleménye Bod Péter Ákos egyetemi tanárnak, volt jegybankelnöknek. Érdemi hasznot nem hozott a letelepedési kötvény az országnak, sőt, 30 milliárd forintot buktak az adófizetők, miközben súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek jutottak be az országba komoly ellenőrzés nélkül – állapította meg a Transparency International Magyarország és a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest. A letelepedési kötvényekből az államnak 1,66 milliárd euró bevétele keletkezett, ám cserébe 178 millió euróval többet, azaz összesen 1,84 milliárd eurót kell visszafizetni, méghozzá az idei év végétől kezdődően. Arra a kérdésre, amelyet az Állami Számvevőszéknek tettek fel, azt tudakolva, tervezi-e vizsgálni a Transparency International szerint 30 milliárdos kárt okozó letelepedésikötvény-bizniszt, annyit ismertek el, hogy a téma hozzájuk tartozik, és így ő indíthatna vizsgálatot, bár az kérdéses, hogy ki ellen: a parlament gazdasági bizottsága ellen, amely engedélyezte az offshore cégeknek a kötvényértékesítést?

Ugye senki nem hitte el Rogán kötvénymeséjét? A letelepedési kötvényeket ugyan a külföldiek pénzéből jegyezték le, de közvetlenül nem ők voltak az állampapírok tulajdonosai. A kötvényeket ugyanis zárt körben bocsátotta ki a magyar állam, és a papírokat csak azok a magáncégek jegyezhették le, amelyek erre engedélyt kaptak az Országgyűlés gazdasági bizottságától.Mivel nem a külföldi állampolgárok vették meg közvetlenül az állampapírt, a kötvények hozama értelemszerűen a közvetítő cégekhez került, hiszen azok voltak a kötvények tulajdonosai. Ebből az offshore cégek 192 millió eurónyi bevételre tettek szert, ami mai árfolyamon számolva mintegy 60 milliárd forintnak felel meg. Ezenkívül szolgáltatási díjat is kértek a programban, ami 45-60 ezer eurót, azaz mai árfolyamon 14,5-19,5 millió forintot tesz ki ügyfelenként.

Az offshore cégek közel százmilliárd forintos bevételre tettek szert, és a kamattal együtt több mint 155 milliárd forintot hozott nekik a letelepedési program. Tehát az igazi nyertesek a titokzatos offshore cégek! És itt jön a képbe Rogán Antal és Habony Árpád. Cáfolhatatlan bizonyítékok kerültek elő arról, hogy Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó körének is köze volt a letelepedési kötvényprogramhoz. A kötvényprogram Rogán Antal nevéhez köthető, azt a politikus még a parlament gazdasági bizottságának vezetőjeként kezdeményezte 2012-ben. A kötvények forgalmazására a gazdasági bizottság nyílt pályáztatás nélkül választott ki néhány, jellemzően offshore hátterű, átláthatatlan tulajdonosi struktúrájú céget. Ebben a testületben többségben vannak a fideszes képviselők, vagyis gyakorlatilag az ő egységes szavazatukon múlt, hogy ki kap engedélyt. Összesen nyolc vállalkozás kapott engedélyt, ezek közül hét offshore helyszínnek tartott országban volt bejegyezve.

A letelepedési programban elképesztő rések voltak. A túl gyors, 20 napos ügyintézés eleve nem tette lehetővé, hogy a hatóságok a nemzetbiztonsági szolgálatokkal karöltve kellően ellenőrizhessék a külföldieket. Kiderült, hogy nagyon könnyű kijátszani a szabályokat. Egy korábban adócsalásért elítélt orosz bűnöző úgy szerzett tiszta erkölcsi bizonyítványt, hogy papíron elköltözött a karib-tengeri adóparadicsomba, Saint Kitts és Nevisre, majd az ottani hatóságától szerzett be erkölcsi bizonyítványt. A 444 és a Direkt36 eközben azt is kiderítette, hogy a szíriai diktátor pénzembere, sőt az orosz külföldi hírszerzés, az SZVR vezetőjének egy közvetlen hozzátartozója, valamint egy szervezett bűnözéssel összefüggésbe hozott másik orosz üzletember is magyar letelepedési papírt kapott. Ez annyira kellemetlen volt, hogy a kormány vissza is vonta az orosz kémfőnök családtagjának engedélyét.

A kormány persze durva csúsztatással és sorosozással védi  a kötvényprogramot.

Forrás: Zoom.hu    G7.hu    HVG.hu    Foto: Czeglédi Zsolt

 


 

 2018.10.15. Azonnali kérdést tettem fel Varga Mihálynak a Parlamentben: Miért hazudott az Államadósság Kezelő Központ? címmel

Az Államadósság Kezelő Központ a múlt héten kiadott közleményével ellentétben, a Transparency International konferenciáján kiderült, hogy a Magyar Állam legalább 30 milliárd forintos kárt könyvelhet el a letelepedési kötvényprogram miatt. Elmondtam, hogy ez azért van, mert a kormány betelepítési bizniszének egyetlen haszna, a bizonyos közvetítői díj a sajtó szerint Habony Árpád köréhez került. Ha valaki Magyarországra akar jönni, akkor azoknál az offshore cégeknél kell kopogtatnia, amelyeket az akkor még Rogán Antal vezette Gazdasági Bizottság jelölt ki. Ezek az offshore cégek tízmilliárdokat tettek zsebre közvetítői díjként, de amikor vissza kell majd fizetni a kötvények árát a betelepítetteknek, akkor nem ezek a cégek, hanem a Magyar Állam fog fizetni, méghozzá kamatostul.

A számokból világosan kitűnik, hogy amíg a magyar adófizetők buknak a betelepítési kötvényprogramon, Rogán érdekköre 9 millió forintot keres minden egyes betelepítésen. 9 millió forintot tettek zsebre minden Kínából, Oroszországból, Észak-Afrikából vagy valamely arab országból betelepített emberen.

A kormány  éveken át működtette ezt a rendszert, éveken át nyíltan lapátolta ki a pénzt offshore cégekbe, az Államadósság Kezelő Központ most mégis úgy tesz, mintha nem semmizték volna ki a programmal a Magyar Államot. Miért lettek hirtelen ennyire szégyenlősek? Kérdeztem Varga Mihály pénzügyminisztert: miért hazudik az Államadósság Kezelő Központ? Nagyon kérem, egy ekkora buktát ne nevezzenek haszonnak. 

Az erről szóló videot a viszontválasszal itt tekintheted meg.

 


 

2018.10.09. Költségvetési Bizottsági ülés

1. Napirendi javaslat:

Tájékoztató a Letelepedési Magyar Államkötvényről, a nemzetgazdasági érdekből letelepedési engedélyt szerzett befektetők, illetve családtagjaik számáról, a program adósságfinanszírozásban betöltött szerepéről és a letelepedési államkötvények vásárlói által végrehajtott magyarországi beruházásokról

Az ülésre meghívtuk Varga Mihály pénzügyminisztert, Pintér Sándor belügyminisztert, Barcza György János, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. vezérigazgatóját és Balogh László, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. Igazgatóságának elnökét. A meghívottak közül természetesen senki nem jelent meg. Szűcs Lajos alelnök úr indítványozta, hogy az 1. napirend tárgyalására ne kerüljön sor. Sajnálattal kellett megállapítanom, hogy ennek a napirendi pontnak a megtárgyalására nem volt módunk. Az ülésre meghívtuk Romhányi Balázst, a Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetőjét és Ligeti Mikóst, a Transparency International Magyarország jogi igazgatóját, hogy szakértőként rendelkezésre álljanak a bizottsági tagok részére, és tájékoztassák őket, átfogó kutatásukról. Ezt a lehetőséget is lesöpörték az asztalról a kormánypárti bizottsági tagok, hogy kölcsönösen megismerhessük az álláspontokat. Ezért a bizottsági ülést követően rögtön, egy szakértői kerekasztal beszélgetést hívtam össze, ahol a meghívott szakértőkkel és ellenzéki képviselő társaimmal, a letelepedési kötvényprogram kérdéskörét jártuk körül, és vizsgáltuk meg.

Az erről szóló videoblogomat itt nézheted meg.